steeplechase — akadályverseny, lóverseny akadályokkal
St. Médard utca — a Rue Mouffetról nyíló utca Párizs V. kerületében; templomáról kapta nevét
strazza — üzleti napló
syntaxis — mondattan, a régi grammatikák egyik szokásos fejezete
szalamander — a néphit szerint tűzi szellem
szalamia — ammónia
szaracén — az arabok neve a középkorban
szemfegyver — távcső
szeparatizmus — itt: elkülönülés, elszakadásra törekvés
szijács — szíjvékonyságúra hasogatott torma
szinekúra — itt: jelentősebb jövedelem nélküli foglalatosság, passzió, szenvedély
szinyetátye — sînătate, egészség, jó egészséget
szuplikáns — a református iskola és egyház számára adományokat gyűjtő tanuló
tabló — itt: élőkép, hatásos színpadi jelenet
tafota — taft, nehéz, fényes selyemszövet
tant mieux — annál jobb
Tartuffe — Molière vígjátéka; Magyarországon 1847-ben játszotta először a Nemzeti Színház
tászli — fodor a szoknyán
tásztli — vsz. tászli
távcső-battéria — az ágyúüteg csöveinek csoportjára emlékeztető, sűrűn egymás mellé tartott távcsövek
Tempe — híres völgy Görögországban; az antik költők gyakran megénekelték csodás tájait
tercerol — XVI. századból származó, kis kaliberű zsebpisztoly
Théâtre de la Gaieté — a párizsi vígszínház
Théâtre des Vaudevilles — 1807-ig működő színház a Palais Royalban
Théâtre Français — a franciák nemzeti színháza
thermopilaei hős (thermopülai) — Leónidasz, spártai király, ki 480 júliusában Ephialtesz árulásáig hősiesen védte a hegyszorost a többszörös túlerőben levő perzsa hadak ellen
tibetsál — a kasmírral rokon tibeti kecskék gyapjából készült, feketére festett, hosszú szőrű sál, mely nagyon hasonlít az angórához
tiers état — harmadik rend, polgárság
tiltul — nagyjából, tessék-lássék
Tiszavárad — költött helységnév
tógátus — kollégiumban bentlakó, egyenruha (tóga) hordásra kötelezett, a református kollégium felső tagozatára beiratkozott diák, aki subscribált, azaz aláírta az iskolai törvényeket, s az iskolai albumba a tanulmányi sorrendnek megfelelően beírta nevét; a tanulók ekkor lesznek voltaképpeni diákok, s gyakorolhatják az ezzel járó jogokat; sétabot viselés, dohányzás, korzózás, s megilleti őket az úr megszólítás
tojás-széke — a tojás sárgája, belső, leglényegesebb része, legközepe
tollas — itt: író, tollforgató
tontina — biztosítás
triárius — dárdás (hastatus), nehéz fegyverzetű, római gyalogos katona, ki a légió csatarendjében a harmadik sorban állt
Tudós palóc — Gvadányi József munkája, mely az 1790-es országgyűlésről készült
Tuilériák — francia királyi palota
tusculanum — a világ zajától távoli, magányos, békés hely
tyúkverő — a legények zenés lakmározással egybekötött látogatása a nászvendégek házánál a lakodalom után
une bagatelle — semmiség, csekélység, bagatell
urbarialis — úrbéri
úzus — szokás, gyakorlat, használat
üvegharmonika — a romantikus kor dörzsölésre megszólaló hangszere
vajas szarvas — vajas kifli
Varietés — a francia varieté
va t’en — ugyan menj, eredj már
vaudeville — énekes vígjáték
venir ici de Paris, c’est tomber du ciel à l’enfer — idejönni Párizsból, annyi mint égből a pokolba pottyanni
ventrebleu! — teringettét!
vicomte — francia főnemesi rang a báró és a gróf között
vitézsarkantyú — sarkantyúvirág, szarkaláb
vízi bojtorjány — itt valójában keserű lapuról van szó
voilà — íme
volant — fodor
vulgivaga — közismerten csapodár nő
Zelmira — Rossini 1822-ben bemutatott operája
II. kötet
XIV. Váratlan fordulat
Egy hónap múltán ismét Pozsonyban találjuk Kárpáthy Jánost, most már haragszik érte, ha Jancsi úrnak szólítják.
Mind kívül, mind belül nagy változásokon ment át a nábob; termete annyira megcsappant ez idő alatt, hogy elébbi öltönyeit nem viselheti a nagy bőség miatt, arcáról elmúlt a lázas veresség, szemei körül a mámoros pöffedés; az emberekkel komolyan beszél, közügyek, nemzeti vállalatok után tudakozódik; jószágaira tanult, becsületes tisztviselőket keres; a dorbézoló mulatságokat kerüli, az országgyűlésen okos, értelmes beszédeket tart; senki sem tudja elképzelni, mi lelhette őt egyszerre.
Egy kedves embere van, Kiss Miska, ezzel jár minden nyilvános helyre; sokszor találkoznak Abellinóval, s ilyenkor a nábob és a pünkösdi király egymásra néznek, elmosolyodnak, összesúgnak, valami tervök lehet Abellino ellen, valami mulatságos, dicsőséges tromf a koporsóküldésre; még most a fiatal rouék az ő rovására nevetnek, bár az öregek nem mindenütt találják is mulatságosnak az unokaöcs ötletét, de majd mindjárt nevetni fog minden ember Abellinón, ifja, véne kacagva fog rámutatni, mert számára olyan szerep készül a saját maga szerzette vaudeville-ban, mely nagymértékben képes leend a közönség jókedvét felgerjeszteni.
Abellino két heti távollét után kétszeres hévvel látott félbenmaradt terve után. Értjük alatta a szép polgárleány ellen intézett hajhát.
A meghiúsult kísérletek csak növelték az ingert, s minthogy a cél megközelítése nehézségekkel járt, elnyerése sokkal becsesebbnek látszott. Végre az őrjöngésig szerelmes kezdett lenni a leányba; nem a fogadás, nem a hiúság, nem a kérkedés ösztönzé csupán, hogy őt elcsábítsa, hanem a legmakacsabb szenvedély, mely játszószerül hivatott fel, s azalatt egészen urává tette magát. Érzé, hogy ha utána vész is, ha vagyona, jövője semmivé lesz miatta, bírnia kell e hölgyet, s tán boldogítni. Óh nem, ez nem szokásunk, hanem megittasodni szerelmétől, s azután látni őt elhervadni és mondhatni: “Én hervasztottam el!”
Ha lelke üdvét kellett volna cserébe adni e gondolatért, odavetette volna!
Boltay mester éppen kinn állt a kapujában, s hátratett kezében éppen úgy tartott egy kurta botot, mint aki valami kutyára les, hogy azt meghajítsa.