— Talán az azt akarja, hogy te is gyűlölj valakit.
— Talán gyűlölöm is.
— Talán magadat gyűlölöd, Case.
— Milyen volt? — kérdezte Bruce, amikor Case be mászott a Hondába.
— Próbáld ki egyszer — felelte szemét dörgölve a férfi.
— Egyszerűen nem értem, minek megy a magadfajta fickó a babákhoz — mondta Cath boldogtalanul, friss dermát nyomva a csuklójára.
— Most már hazamehetünk? — kérdezte Bruce.
— Persze. Tegyetek ki a Jules Verne-en. Ahol a bárok vannak…
12
A Rue Jules Verne körkörös sugárút volt, megkerülte az orsó középpontját, míg a Desiderata annak hosszában futott, s mindkét végén a Lado-Acheson fényszivattyúk támoszlopaiban végződött. Ha jobbra lefordultál a Desiderataról, és elég sokáig követted a Jules Verne-t, akkor ott találtad volna magadat a Desideratan, balról érkezve.
Case nézte Bruce tripedjét, amíg el nem tűnt szem elől, aztán megfordult és elsétált egy hatalmas, ragyogóan kivilágított újságosstand mellett, ahol a hónap legújabb szimstim-sztárjait bemutató, fóliázott japán magazinok tucatjainak címlapjai csillogtak.
Közvetlenül a feje felett, az éjbeborult tengely mentén tünékeny alakzatok derengtek fel a holo-égen: játékkártyákat, dobókocka-oldalakat, cilindert és martinispoharat formáztak. A Desiderata és a Jules Verne kereszteződése egyfajta szurdokot képezett, Szabadpart barlanglakóinak teraszai fokozatosan a kaszinókomplexum füves fennsíkjáig emelkedtek. Case egy távirányítású mikrogépet figyelt, amely egy mesterséges plató pereménél felszálló áramlatban kecsesen bedőlt. A láthatatlan kaszinó lágy derengése másodpercekre megvilágította. Sajátos, pilóta nélküli kétfedelű volt, pókhálóvékony polimerből, szárnyainak selyemszitanyomata óriási pillangót idézett. Aztán eltűnt a fennsík hajlata mögött. Case látta az üvegről visszaverődő neon hunyorgását: vagy lencsék voltak, vagy a lézertornyocskák. A távgépek az orsó biztonsági rendszeréhez tartoztak, a központi komputer rendelkezett velük.
Straylight? Ment tovább, bárok maradtak mögötte ilyen nevekkeclass="underline" Hi-Lo, The Paradise, Le Monde, Cricketeer, Shozoku Smith's, Emergency. Az Emergencyt választotta, mert ez volt a legkisebb és a legzsúfoltabb, de csak másodpercekig tartott, míg felismerte, hogy turistacsapdába tévedt. Sehol az üzleteket kísérő zsongás — jól-rosszul palástolt szexuális feszültség mindenütt. Futólag a névtelen bárra gondolt, Molly bérelt kabinja felett, de a nő monitorra szegezett, tükröző szemeinek emléke elbátortalanította. Mit tár fel most Wintermute? A Villa Starylight alaprajzát? A Tessier-Ashpool történetét?
Vett egy korsó Carlsberget, és talált egy helyet a fal mellett. Lehunyta a szemét, s a harag csomója után kutatott, dühének kicsiny gyémántröge után. Még mindig ott volt. Honnét került elő? Emlékezett rá, hogy memphisi megnyomorításakor csupán zavarodottságot érzett; amikor Night Cityben üzleti érdekeit védelmezve gyilkolt, egyáltalán semmit; Linda kupola alatti halála után is csak erőtlen émelygést és undort. Haragot nem. Valahol messze, az elme monitorán egy Deane-képmás egy irodafal-képmásnak csapódott; agyvelődarabok, vér robbanása. Case ekkor már tudta: a harag a játékteremben jött elő, amikor Wintermute eltörölte Linda Lee szimstim-szellemét, s megfosztotta őt az étel, a meleg, az alvóhely egyszerű, állati ígéretétől. De nem ébredt rá, nem, egészen a Lonny Zone holo-konstrukcióval folytatott eszmecseréjéig.
Különös dolog volt. Nem tudta felmérni a horderejét.
— Fásult — dünnyögte. Hosszú ideje, évek óta fásult volt már. Minden Ninsein töltött éjszakán, a Lindával töltött éjszakákon, fásult az ágyban, fásult minden drogbuli verítékes kavalkádjában. Most meglelte ezt a meleg dolgot, ezt a gyilkosságmorzsát. Hús, szólalt meg valamelyik része. A hús beszél, ne figyelj oda!
— Gengszter…?
Kinyitotta a szemét. Cath állt mellette fekete trikóruhában, haja borzas volt még a száguldástól.
— Azt hittem, hazamentetek — mondta a férfi, s zavarát egy korty Carlsberggel leplezte.
— Rávettem, hogy tegyen le ennél a boltnál. Ezt vettem. — A lány végigfuttatta a tenyerét a szöveten, a medence ívén. A férfi észrevette csuklóján a kék dermát. — Tetszik?
— Persze. — Case automatikusan végigpásztázott tekintetével az arcokon, majd ismét a lányra pillantott. — Miben mesterkedsz, szivi?
— Ízlett a béta, amit tőlünk kaptál, Lupus? — A lány most nagyon közel volt hozzá, hőt és feszültséget sugárzott, szemei hasítéka mögött óriási pupillák, nyakán az egyik ín íjhúrként feszült. Remegett, a friss droghatástól láthatatlanul vibrált. — Elszálltál tőle?
— Egen. De a visszatérés kurva szar.
— Akkor újabbra adagra van szükséged.
— Hová akar ez vezetni?
— Van egy kulcsom. A legtutibb kéróhoz, fent a Paradise mögötti dombon. A népek ma éjjel üzleti ügyekben lementek a kúton, ha tudsz követni…
— Követlek.
A lány a kezei közé kapta a kezét, tenyere forró volt és száraz. — Te jak vagy, ugye, Lupus? A jakuzák gaidzsin katonája.
— Neked aztán jó szemed van! — Case visszahúzta a kezét, és cigaretta után kotorászott.
— Hogyhogy megvan még az összes ujjad? Azt hittem, nektek egyet mindig le kell vágni, valahányszor elbasszátok a melót.
— Én sosem baszom el. — Case meggyújtotta a cigarettáját.
— Láttam a lányt, akivel nyomulsz. Aznap, mikor találkoztam veled. Úgy járkál, mint Hideo. Megijeszt. — Cath elmosolyodott, túl szélesen. — Szeretem az olyat. Ő szereti lányokkal csinálni?
— Sose mondta. Ki az a Hideo?
— 3Jane csatlósa. Ő nevezi így. Családi csatlós.
Case kényszerítette magát, hogy az Emergency-beli sokaságot nézze, miközben beszél. — Áron Csen?
— Lady 3Jane. Haláli. Gazdag. Az apjáé ez az egész.
— Ez a bár?
— Szabadpart!
— Ne mondd. Te aztán jó társaságban forogsz, hm? — A férfi felvonta a szemöldökét. Átkarolta a lányt, kezét a derekára csúsztatta. — Na és hogyan jössz össze ezekkel a kékvérűekkel, Cathy? Talán valami titkos barátnőféle vagy? Te és Bruce örökösei vagytok valami vén csontnak? Mi? — Széttárta az ujjait, s meggyúrta a vékony fekete ruha alatti húst. A lány nekifeszült a testével. Nevetett.
— Ó, tudod — kezdte félig lesütött szemmel, amit minden bizonnyal szendeségnek szánt. — Ő szeret bulizni. Bruce és én, mi dobjuk fel a bulit… Néha igazán unja magát ott bent szegény 3Jane. Az öregje kiengedi olykor, mindaddig, amíg magával viszi Hideót, hogy az vigyázzon rá.
— Hol unja magát a kicsi?
— Straylightban. Ők így nevezik. Azt mondta nekem, ó, az nagyon szép, a sok medence és liliom. Az egy kastély, egy valódi kastély, csupa kő és naplemente. — Cath odabújt a férfihoz. — Hé, Lupus, haver, neked egy derma kell! Akkor együtt lehetünk.
A lány nyakában, vékony szíjon, apró bőrerszény függött. Körmeinek élénkrózsaszíne élesen elütött a felerősített barnaságtól, s mindegyik köröm tövig volt rágva. Kinyitotta az erszényt, és egy papírhátú buborékot húzott elő, benne kék dermával. Valami fehér hullott a padlóra. Case lehajolt és felszedte. Egy origami daru volt.
— Hideo adta nekem — magyarázta a lány. — Megpróbálta azt is megmutatni, hogyan készül, de sosem tudtam megcsinálni. A nyaka mindig visszafelé állt… — A hajtogatott papírt visszagyömöszölte az erszényébe. Case nézte, ahogy letépi a buborékot, lehántja a dermát a hátlapjáról, és rásimítja csuklójának belső felületére.