— Te vagy a sofőr, igaz? — kérdezte, és intett a kalaposnak, hogy tegye el az a flakonos izét.
— Együtt kávéztunk. Vagyis, maguk teát ittak. Svobodov, igaz?
Chevette látta, hogy a feszes arcú őrá néz. Mintha nem örült volna annak, hogy meghallotta a nevét. Chevette szerette volna megmondani neki, hogy csak annyit hallott, hogy subadub. Ez pedig nem lehet név, igaz?
— Miért kaptad el a lányt? — kérdezte a feszes arcú, a Subádub.
— A sötétben megléphetett volna, nem? Nem tudtam, hogy a partnerének van éjszemüvege. Különben Warbaby küldött. Nem mondta, hogy maguk is itt lesznek. Tulajdonképpen azt mondta, maguk nem fognak kijönni ide.
Chevette érezte, hogy a kalapos a háta mögé lép, és hátracsavarja a karját.
— Eresszen el…
— Hé — mondta a férfi, aki elkapta. — Ezek az emberek rendőrtisztek. San Francisco-i rendőrség, gyilkossági csoport. Rendben?
Subadub felszisszent.
— Faszfej!
— Zsaruk? — kérdezte Chevette.
— Persze, hogy azok. — Subadub dühösen felhorkant.
— Arkagyij, menjünk. Ezek a mocskok ott lent, megpróbálhatnak ránktámadni… — A kalapos levette az éjszemüvegét, és toporogni kezdett, mintha vizelnie kéne.
— Hé — mondta Chevette —, valaki megölte Sammyt. Ha maguk zsaruk, akkor hallgassanak meg! Az az ember megölte Sammy Salt!
— Ki az a Sammy? — kérdezte a tépett dzsekis.
— Együtt dolgoztunk. Az Allied-nél. Sammy DuPree. Sammy. Lelőtték.
— Ki lőtte le?
— Rydell! Kuss, baszd meg! — Huss, 'szd meg.
— Ez a lány éppen arról beszél, hogy információi vannak egy feltételezett gyilkosságról, és maga rám szól, hogy kussoljak?
— Igen. Rádszóltam, hogy kuss, baszd meg. Warbaby. Ő majd elmagyarázza.
Chevette érezte, hogy a karja úgy hátra van tekerve, hogy mindenképpen a férfiakkal kell mennie.
23. Fejesugrás
Svobodov ragaszkodott hozzá, hogy összebilincselje Chevette Washingtonnal. Beretta bilincsek voltak, éppen ilyeneket hordott magával, amikor Knoxville-ben járőrözött. Svobodov azt mondta, hogy neki és Orlovskynak szüksége lesz mindkét kezükre, mert lehetséges, hogy a hídlakók megneszelik, hogy elviszik a lányt.
De ha tényleg be akarták vinni a rendőrségre a lányt, akkor miért nem mondtak neki egy szót sem a jogairól, és miért nem közölték vele, hogy letartóztatták? Rydell elhatározta, ha bíróság elé kerül az ügy, és őt beidézik tanúnak, semmiképpen sem fog hamisan vallani, és el fogja mondani, hogy egy kibaszott jogfelsorolás nem sok, de annyit se hallott. A két orosz a jelek szerint tökös cowboy volt. Annak idején az Akadémián mindent megtettek azért, nehogy őbelőle is ilyen legyen.
Habár, bizonyos értelemben pontosan azt tették, amit a legtöbb ember tudat alatt elvár a zsaruktól. Az Akadémián egy oktató azt mondta, hogy ennek a mítosz az oka. Olyan dolog volt ez is, mint a Mulcahy atya szindróma egy elbarikádozott túszszedés! szituációban. Ha valaki ejtett egy túszt, a zsaruk megpróbálták kitalálni, hogy mit csináljanak. Egészen addig így volt, amíg nem látták azt a mozit Mulcahy atyáról, mert utána már mind csak annyit mondtak: oké, hozok egy papot, elhozom a fickó szüleit, leteszem a fegyveremet, és bemegyek hozzá, hogy beszéljek a fejével. Aztán bement, és szétlövette a seggét. Mert megfeledkezett valamiről, és mert elhitte, hogy az életben is úgy kell csinálni, mint a moziban. Ugyanez a dolog igaz volt fordítva is, és az ember fokozatosan olyanná vált, amilyennek a moziban meg a TV-ben látta a zsarukat. Az olyan emberekre, mint Svobodov és Orlovsky, az olyanokra, akik egy másik országból jöttek át ide, még jobban hatott a média. Elég, ha az ember megfigyeli, hogyan öltözködnek. Már az is ezt bizonyítja.
Rydell egy zuhanyra vágyott. Egy forró zuhanyra. Elhatározta, addig fog alatta állni, amíg bírja, vagy amíg kifogy a melegvíz. Azután kilép, megtörölközik és felvesz valami vadonatúj, teljesen száraz ruhát. Abban a hotelszobában, amit Warbaby lefoglaltatott neki. Azután felkéret egy pár extra szendvicset, meg négy-öt üveg mexikói sört, ami olyan hosszú nyakú üvegben van. Olyat, amilyet L.A.-ben ittak. Azután leül, megfogja a távvezérlőt, és TV-t fog nézni. Talán éppen a Pácbakerült zsarukat. Aztán talán felhívja Sublettet, eldumálgat vele, és elmeséli neki ezt a nagy marhaságot, amiben itt, Észak-Kaliforniában volt része. Sublett mindig éjszakánként dolgozott, mert fényérzékeny volt, de ha esetleg éppen a szabadnapján hívja fel… Akkor meg biztos fent lesz, és éppen a filmjeit fogja nézni.
— Nézzen a lába elé… — A lány akkorát rántott a bilincsén, hogy majdnem elvágódott.
Egy oszlop volt előttük, amit a lány a másik oldaláról akart megkerülni.
— Hé! Bocs' — mondta Rydell.
A lány nem nézett rá. Rydell egyáltalán nem olyannak látta, aki egy borotvával képes egy pasas mellére ülni. és képes kihúzni a nyelvét a torkán. Persze, amikor megmotozták, Svobodov talált nála egy kerámiakést, plusz egy zsebtelefont. Meg az az átkozott szemüveg is nála volt, amit mindenki meg akart szerezni. Pontosan olyan volt, mint Warbabyé, csak ez tokban volt. Az oroszok nagyon megörültek neki, és rögtön biztonságba helyezték: Svobodov a golyóálló mellénye belső zsebébe dugta.
Rydell úgy érezte, a lány nem úgy fél, mint aki csinált valamit. Szünet nélkül az a rémület áradt belőle, amit egy zsaru már a harmadik munkanapján megismer. Ez az áldozatok félelme volt. Annak ellenére, hogy kerek perec bevallotta Orlovskynak, hogy lopta a szemüveget. Azt mondta, hogy előző este, a szállodában, egy partyn csinálta. Az oroszok egyetlen szóval sem említették meg a gyilkosságot, és arról a Blixről, vagy hogyishívjákról, az áldozatról sem beszéltek. Még lopást sem említettek. Aztán a lány megint arról kezdett beszélni, hogy valaki megölte Sammyt. Azt az ismeretlen Sammyt. Rydell úgy gondolta, talán éppen Sammy volt a német, de az oroszokat nem érdekelte a dolog. Befogatták vele a száját. A lány is elhallgatott; csak akkor förmedt rá, ha néha már majdnem elaludt járás közben.
A vihar elültével a híd kezdett visszatérni a normális életmenetéhez. Igaz, isten tudja milyen korán volt, és még nem sok ember bújt elő a vackából, hogy megvizsgálja a pusztítást. Itt-ott a lámpák is felgyulladtak, és egy páran söprögetni kezdték a vizet. Előbukkant egy-két részeg, meg egy pasas, aki igencsak be lehetett lőve, mert lyukat beszélt a saját hasába, és követni kezdte őket. Egészen addig ment utánuk, míg Svobodov elő nem rántotta a H K-ját, és hátra nem pördült, hogy megmondja neki, hogy kibaszott macsakakajává robbantja, ha nem húzza át a drogos seggét Oaklandba, oda, ahol előző nap volt, faszfej. A fickó perce megfordult. A szemei közben majd' kiestek a fejéből. Orlovsky kiröhögte.
Újabb kivilágított részhez értek. Rydell körülbelül ezen a helyen látta meg először Chevette Washingtont. Ahogy lenézett a lábára, Rydell felfedezte, hogy a lány is pontosan olyan fekete rohamosztagos bakancsot hord, mint az övé. Talpbetéteset.
— Hé — mondta. — Ez a legjobb topogó, mi?
A lány úgy nézett rá, mintha őrültnek tartaná. Rydell ekkor vette észre, hogy csorognak az arcán a könnyek.
Svobodov keményen Rydell jobb füle mellé szorította a H K csövét.
— Faszfej. Ne beszélgess vele!
Rydell a szeme sarkából Svobodovra nézett, aztán a pisztoly csövére. Várt, majd amikor úgy gondolta, hogy biztonságos, azt mondta, hogy rendben.