Выбрать главу

A dagadt, kopasz fickó — az, amelyik súlyokat szúratott a mellbimbóiba — az egész testét teletetováltatta, csak a két kézfeje, meg a feje volt tiszta. Úgy nézett ki, mintha egy tetoválás-öltöny lenne rajta. Mindegyik kép különbözött; nem volt köztük egy amerikai sas, vagy Harley-embléma sem, és valahogy illettek egymáshoz. Rydell egy kicsit megszédült a látványtól, ezért felnézett a tetoválásokról készült képekkel borított falakra. Olyan volt az egész, akár egy mintakollekció.

— Te már jártál itt — mondta a fickó.

— Igen — felelte Chevette Washington. — Lowell-el. Emlékszel Lowellre?

A kövér pasas megvonta a vállát.

— A barátom és én… — mondta a lány, — Szeretnénk kiválasztani magunknak valamit…

— A barátodat még nem láttam — mondta a kövér közömbösen, de Rydell kiérezte a kérdést a hangsúlyából. A dagadt Rydell kofferjára nézett.

— Semmi gond — mondta a lány. — Ismeri Lowellt. Ő is „földi” srác.

— Ti, hídlakók! — mondta a kövér olyan hangsúllyal, mintha szeretné a hídon élőket. — Az a vihar, az szörnyű volt, nem? Remélem, nem sok kárt okozott nektek… A múlt hónapban volt egy kliensünk, aki behozott egy nagylátószöggel felvett cibakrómot, és azt akarta, hogy tegyük rá a hátára. Az egész hidatok, meg minden rajta volt. Gyönyörű felvétel volt. A pasas azt akarta, hogy egy az egyben tintázzuk rá, de egyszerűen nem volt elég széles a háta… — A kövér Rydellre nézett. — A barátodra, arra ráférne…

— És az a fickó, az nem kapta meg? — kérdezte a lány. Rydell megérezte, hogy csak beszéltetni akarja a pasast, hogy csak le akarja kötni valamivel a figyelmét.

— Mi, itt a Színesbőrűekben teljeskörű szolgáltatást nyújtunk — mondta a kövér. — Lloyd rátette egy grafikus szerkentyűre, elforgatta harminc fokkal, megmagasította a látószöget, és… Csodás lett. Szóval, te most magadnak keresel valami rajzot, vagy ennek a nagydarab barátodnak?

— Ööö, tulajdonképpen — mondta Chevette — mindkettőnknek. Valami, izé, passzolót keresünk, tudod?

A kövér elmosolyodott.

— Ez romantikus… Rydell a lányra nézett.

— Akkor erre tessék. — A kövér pasas járás közben furcsán csilingelt. Rydell pislogni kezdett. — Hozhatok nektek egy kis ingyenteát?

— Kávé? — kérdezte Rydell reménykedve.

— Sajnálom — mondta a kövér. — De Butch tizenkettőkor elment, én pedig nem tudom működtetni a gépet. De egy finom teát, azt hozhatok.

— Rendben — mondta Chevette, és a könyökével oldalba bökte Rydellt. — Tea.

A kövér egy folyosón át bevezette őket egy kis szobába, amiben egy bőr kanapé, meg egy pár falimonitor volt.

— Azonnal hozom a teát — mondta, és csilingelve elcsoszogott.

— Miért beszéltél neki egymáshoz passzoló tetoválásokról? — Rydell körülnézett a szobában. Tisztaság. Üres falak. Halvány fény, árnyékok nélkül.

— Mert amíg kiválasztunk magunknak egyet, egyedül fog hagyni minket, és mert olyan sokáig fogunk válogatni, hogy a végén meggondoljuk magunkat.

Rydell letette a Samsonite-ját, és leült a díványra.

— Szóval itt maradhatunk?

— Igen, amíg a képeket nézegetjük.

— A miket?

A lány felemelt egy kis távvezérlőt, bekapcsolta az egyik falimonitort, és válogatni kezdett a menüsorok között. Tetoválásokról készült nagyfelbontású képek jelentek meg a képernyőn. A kövér pasas közben visszajött. Egy kis tálcát hozott, rajta néhány nagy bögre gőzölgő tea.

— A tiéd zöld — mondta Chevette Washingtonnak —, a tiéd pedig mormon — fordult Rydellhez. — Azért, mert kávét kértél…

— Hmmm, kösz' — mondta Rydell, és elvette a felkínált bögrét.

— Rengeteg időtök van — mondta a kövér. — Ha akartok valamit, csak szóljatok. — A hóna alá csapta a tálcát, kiment, és becsukta maga után az ajtót.

— Mormon? — Rydell a teájába szimatolt. Nem volt szaga.

— Nem kell kávét innod. Ebben a teában ephedrin is van.

— Drogot tettek bele?

— Egy olyan növényből készül, amiben van egy anyag, ami ébren tart. Úgy, mint a kávé.

Rydell úgy döntött, egyelőre nem próbálja ki. A tea úgyis túl forró volt még. A bögrét a dívány mellé, a padlóra tette. A monitoron megjelenő lánynak olyasmi sárkánya volt, mint az ő nagybátyjának, csak nem a hátára, hanem a bal csípőjére rajzoltatta. A köldöke felső részébe egy kis ezüstkarikát szúratott. Chevette Washington átváltott egy másik képre. Ezen egy vastag, izzadt motoros-kar látszott, rajta pedig Millbank elnöknő szürkével árnyalt portréja.

Rydell leráncigálta magáról az átázott dzsekit. Csak ekkor vette észre, hogy a vállrésze elszakadt. Megvizsgálta a kilógó olcsó, fehér tömést, és a dívány mögé dobta a dzsekit.

— Van tetoválásod?

— Nincs — mondta a lány.

— Akkor honnan tudsz ennyit erről a helyről?

— Lowelltől — mondta a lány, és „átlapozott” egy féltucatnyi képet. — Neki van egy Gigerje.

— „Gigger”? — Rydell kinyitotta a Samsonite-ot, kivett egy pár zoknit, és elkezdte kifűzni a bakancsát.

— Egy festő volt. Valamikor a tizenkilencedik században, vagy akörül. Igazi klasszikus. Bio-mech. Lowell a hátára rakatott egy Gigert. Egy festményről másolták rá. Az a címe, hogy „N.Y.C. XXIV” — A lány x, x, i, v-nek ejtette ki a számot. — Olyan, mint ez a város. Árnyékolt feketével csinálták. Lowell a karjára is rá akart rakatni valamit, ezért eljöttünk ide, hogy keressünk még Giger képeket, amik passzolnának a hát-tetoválásához.

— Miért nem ülsz le? — kérdezte Rydell. — Meg fog fájdulni a nyakad.

A lány fel alá járkált a monitorok előtt. Rydell levette a nedves zoknikat, betette a Konténer Citys szatyorba, majd a lábára húzta a szárazat. Arra gondolt, hogy egyelőre nem húzza fel a bakancsát, de aztán eszébe jutott, hogy esetleg sietve kell majd távozniuk. Felhúzta a bakancsait. Éppen a fűzőkkel bajlódott, amikor a lány leült mellé.

Chevette kicipzározta a dzsekijét, és kibújt belőle. A csuklóján megcsörrent a Beretta bilincs. A lány fekete, leollózott ujjú pólót viselt; a felső karjai simák és fehérek voltak. Átnyúlt a dívány oldalán, és letette, vagyis inkább a falhoz támasztotta a dzsekit. A bőr olyan kemény volt, hogy megállt, csak a karjait eresztette le, mintha aludna. Rydell is éppen ezt szerette volna tenni. A távkapcsoló még mindig a lány kezében volt.

— Hé — mondta Rydell —, az a pasas, a fekete esőkabátban, az amelyik lelőtte — Azt a akarta mondani, hogy „a hosszúhajú biciklistát”, de a lány megcsörgette a bilincset, és megmarkolta a csuklóját.

— Sammyt. Lelőtte Sammyt. Odafent, Bulldózeresnél. A… A szemüvegre vadászott, ami akkor Sammy-nél volt, és…

— Várj. Várj egy pillanatot. A szemüveg. Mindenki ezt a szemüveget akarja. Az a fickó is, meg Warbaby is…